Ok:
A festékes anyajegyek keletkezésekor a bőr felső két rétegében (a hámban és az irhában) szorosan egymás mellett nagyszámú festéktermelő sejt jelenik meg, vagy a már meglévők pigment termelő aktivitása fokozódik – pontosan nem mindig tisztázható okból több festékanyagot kezdenek termelni. Előfordul, hogy a bőrön hirtelen több anyajegy keletkezik, illetve az anyajegyek növekedésnek indulnak: ezek főként hormonális változásokkal hozhatók összefüggésbe – például serdülőkor, terhesség idején.
Tünet:
Az anyajegyek (naevosok – ejtése: névuszok) majdnem minden ember bőrén előforduló éles határú, maradandó jellegű bőrelváltozások, melyek színükben, illetve felszínük tagoltságában térnek el a környező bőrtől. Megfigyelhetők a nyálkahártyán is. Jelen lehetnek már a születéskor, de kialakulhatnak az élet során később is. Formájukat, jellegüket többnyire nem vagy alig változtatják. Gyakoriságuk és jelentőségük miatt külön figyelmet érdemelnek a pigmentet termelő sejtekből (melanocytákból és naevussejtekből) kiinduló anyajegyek. Bizonyos esetekben belőlük alakulhat ki az életet leginkább veszélyeztető daganatok egyik fajtája – a melanoma malignum.
Megelőzés:
Az egyik leggyakrabban kialakuló elváltozás a kaukázusi ember bőrén (a legtöbb felnőttnek van kb. 20 naevusa). A fekete illetve az ázsiai rasszban kisebb arányban fordul elő. Jelenlétük többnyire nem utal betegségre. Megjelenhetnek nyálkahártyákon is, például a szájüregben vagy a nemi szerveken. Az életkor előrehaladtával fokozatosan egyre több keletkezhet.
Kezelés:
Az „egyszerű” festékes anyajegyek csak kozmetikai problémát jelentenek, nem igényelnek kezelést, azonban javasolt az időszakos bőrgyógyászati ellenőrzés és a fényvédelem. Megfontolandó az eltávolításuk, ha olyan testtájon helyezkednek el, ahol gyakori sérülésnek, irritációnak vannak kitéve. Ha az anyajegy megsérült, célszerű azonnal bőrgyógyásznak megmutatni. Az eltávolítással kapcsolatosan már megdőlt az a téves elképzelés, hogy az „anyajegyekhez nem szabad nyúlni, mert elfajulnak”. A festékes anyajegyeket az elváltozás teljes („in toto”) sebészi kimetszésével távolítják el. Fontos szempont, hogy az anyajegyek hajlamosak a kiújulásra: akár néhány bőrben maradt pigment-termelő sejtből is újraképződhetnek (recidiválnak). Ha egy festékes anyajegy már recidivált, akkor valóban fokozódhat a rosszindulatú elfajulás veszélye, ezért ilyenkor a kiújult növedéket sebészileg újra ki kell metszeni. Az egyetlen módszer, amellyel megállapítható, hogy minden sejtet eltávolítottak-e, ha a kimetszett anyajegyet szövettani vizsgálatnak vetik alá.

Az elváltozások kozmetikai céllal végzett kimetszése esetén érdemes mérlegelni azt is, hogy a bőrből eltávolított anyajegy helyén mindenképpen heg marad. Mivel a heg minősége az adott páciens bőrének egyedi tulajdonságaitól függ, a kozmetikai végeredmény még a leggondosabb sebészi és bőrgyógyászati ellátás mellett sem jósolható meg.