Tünet:
A túlsúly és az elhízás korunk legjelentősebb egészségügyi problémája; járványszerű terjedésével várhatóan a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik, megelőzve a fertőző betegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után.
A probléma jelenleg világszerte közel 300 millió felnőttet érint, de minden korosztályt és társadalmi réteget érint a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti egyensúly zavara következtében lép fel. Az energiabevitel növekedése -ha nem követi fokozott energialeadás- zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett, az energialadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai túlnyomórészt a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban. Ez a tény hangsúlyozza saját felelősségünket, a preventív szemlélet jelentőségét.

Az energiabevitel és az energiafelhasználás közti egyensúly felbomlásának számos oka lehet:

1. Öröklődés: A túlsúly és az elhízás kialakulását genetikai -velünk született- adottságok is segíthetik (kialakulásában megközelítőleg 30% szerepet játszanak), de az elhízás kizárólag genetikai okokkal nem magyarázható.

2. Kor: A túlsúly és az elhízás előfordulásának gyakorisága a korral nő. Ez részben a szervezet természetes súlygyarapodásával magyarázható (évente 30dkg), de szerepet játszik a fizikai aktivitás csökkenése, az endokrin rendszer változásai és az egyre kisebb táplálékigény mellett megmaradó változatlan étrend.

3. Energiagazdag táplálkozás: A túlsúly és az elhízás kialakulásának vitathatatlanul gyakori oka a helytelen táplálkozás, például a nassolás, a menses előtti fokozott táplálkozás, olykor a szezonális (téli) depresszió idején fogyasztott túlzott táplálékmennyiség.

4. Mozgásszegény életmód: Sajnálatos módon az életkor előrehaladtával egyre kevesebbet mozgunk annak ellenére, hogy gyarapodó testsúlyunk miatt és egészségi állapotunk megőrzése érdekében inkább egyre többet kellene mozognunk.
A túlsúly és az elhízás kialakulásának gyermekkori kialakulásáért szintén a genetikai tényezők, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, illetve ezek kombinációi a felelősek. Ritkán fordul elő, hogy valamilyen endokrin (endokrin rendszernek a belső elválasztású mirigyek rendszerét nevezzük, melyek fő funkciója a hormonok termelése és véráramba juttatása) betegség következtében válik a gyermek túlsúlyossá, elhízottá.
A súlyfelesleg mértékének meghatározása

A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex -más néven a BMI (Body Mass Index) – alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott:

Normális súly: ha a BMI 18,5-24,9 kg/m2
Túlsúly: ha a BMI 25-30 kg/m2 közé esik
Elhízás: ha a BMI meghaladja a 30kg/m2-t

Derék-csípő arány szintén fontos segít meghatározni az elhízás típusát. A legalsó borda és a csípőízület közötti távolság közepén (a köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) mért centiméterben kifejezett derékkörfogat értéke alkalmas arra, hogy az egészségi kockázat mértékére támpontot adjon. Amennyiben a derékkörfogat és a csípőkörfogat elosztásával kapott érték meghaladja nők esetében a 0,85-öt, férfiak esetében a 0,9-et, akkor centrális típusú elhízásról, és értelemszerűen fokozott kockázatról beszélünk. A pontatlan mérésekből azonban jelentős eltérések származhatnak, ezért minden esetben vessük össze eredményeinket a testtömeindex-értékkel is!

Egyéb módszerek:
A testzsír tömegének meghatározása. Főként gyermekkorban alkalmazzák például a bőrredőmérést, melynek során rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő tapasztalati képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét.
Emellett ma már vannak oyan ún. multifrekvenciás impedancia mérők, amelyek tulajdonképpen a test ellenállásával számolva fájdalommentesen adják meg a testzsír mennyiségét.
A testzsír mértékének meghatározása ezen kívül lehetséges például CT (computer-tomográf) vagy MR (mágneses rezonancia) segítségével is.
Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk kövérségről, ha a testzsír mennyisége 25% feletti, lányok esetében pedig akkor, ha 30% feletti.

Magyarország lakosságának több, mint 20%-a elhízott és 30-40%-a túlsúlyos. Európa lakosságának közel 20%-a tekintehető elhízottnak. Sokak szerint a túlsúly idővel biztosan elhízásba megy át. Ez ismételten rávilágít a megelőzés jelentőségére: ha már az elhízást megelőző szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor súlyos kísérőbetegségek kialakulását előzhetjük meg.
Az elhízás szakaszai

Az elhízás nem egyenletes súlygyarapodás következménye az esetek nagy részében, kialakulása két részre osztható. Az elhízás kialakulásának kezdeti szakaszát súlynyerő (dinamikus) fázisnak nevezzük, melyet a súlytartó (statikus) fázis követ. A súlygyarapodás megállítása a dinamikus fázisban könnyebb, mint a statikus fázisban a már rögzült, stabilizálódott testsúly csökkentése. Ha már a súlynyerő szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor a kísérőbetegségek kialakulását és az életminőség romlását is megelőzhetjük.

Megelőzés:
A túlsúly és az elhízás bizonyítottan a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Ennek egyik oka, hogy szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el, másik oka, hogy a társadalom minden rétegét és korosztályát egyformán érinti. A WHO adatai szerint az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után.

Mire figyeljenek a szülők?
A kövérségre — a gyermekek esetében is — nem fölfigyelni kellene, hanem meg kellene előzni: úgy étkeztetni a gyerekeket, olyan mozgási szokásokat kialakítani, hogy a túlsúly és az elhízás soha ne legyen probléma. Persze Magyarországon ez meglehetősen nehéz, mert a sovány fehérjeforrások, a zöldség-főzelékfélék és az értékes növényi rostokat is tartalmazó gyümölcsök többnyire drágák. Márpedig a gyerekeknek ezeket kellene enniük, és természetesen minél kecvesebb zsírt és cukrot.
A legegyszerűbben úgy előzhetjük meg gyermekünk elhízását, ha jó példát mutatunk neki. A gyerekek gyorsan tanulnak, az egészséges táplálkozásra és a mozgásban gazdag életre történő nevelésük legjobb módszere a példamutatás. Ha jó példával járunk elöl, akkor gyermekünk egész életéra megtanulja és alkalmazni fogja azokat a helyes szokásokat, melyek az egészséges életmódhoz szükségesek.

Mind a túlsúly és az elhízás, mind ezek kísérőjelenségei (hipertónia, mozgásszervi betegségek stb.) megelőzése tehát lehetséges és szükségszerű. A már kialakult súlyfelesleg kezelése, és a túlsúly megelőzése kivitelezhető az életmódváltás illetve az átfogó testsúlykarbantartó program megvalósításával. Az ehhez szükséges részletes tudnivalókat a „Kezelés” illetve az „Életmód” rovatunkban találhatják.

Kezelés:
A WHO különleges figyelmet fordít a súlytöbblet témakörére: felállította a Nemzetközi Elhízás Munkacsoportot (IOTF). A Munkacsoport célja, hogy az emberekkel megismertesse az elhízást, mint betegséget és nyomást gyakoroljon az országok vezetőire annak érdekében, hogy az elhízás kezelését az elsődleges ellátás részévé tegyék.
A túlsúly és az elhízás magas aránya a teljes lakosságban részben az elhízás komplex kezelésének hiányával magyarázható. A súlyfelesleg mérsékelt (5-10%-os) csökkentése és tartós megőrzése – egy szóval a testsúlykarbantartás – már önmagában csökkenti a mebetegedések arányát. Tudományosan bizonyított, hogy nem kell drasztikusan csökkenteni a testsúlyt ahhoz, hogy az elhízás nem kívánt egészségügyi következményeinek akár 90%-át megelőzzük. Ez azért is örvendetes, mert 5-10%-os testsúlycsökkentés megvalósítása reális, elérhető célt jelent mindenki számára.
Átfogó testsúlykarbantartás négy pillére

Egészséges étrend
Az étrend módosítása egyrészt a megszokotthoz képest kevesebb mennyiségű étel fogyasztását, másrészt a megfelelő élelmiszerek kiválasztását jelenti.
Tiltott étel, élelmiszer nincs, csak aránytalan táplálkozás. Megfelelő mennyiségben fogyasztott, arányosan összeválogatott élelmiszerekkel, ételsorokkal minden fogyasztható, csak a mennyiséget kell jól megtalálnunk ahhoz, hogy testsúlyunkat csökkenthessük és egészségesen éljünk.
Rendszeres fizikai aktivitás
Emellett törekednünk kell arra is, hogy a mozgásszegény életmód helyett fokozzuk fizikai aktivitásunkat. A rendszeres napi mozgás elengedhetetlen. Nem kell órák hosszat folyamatos mozgásban lennünk, kezdetben már az is segíthet, ha lift helyett a lépcsőt használjuk, buszozás helyett inkább sétálunk.
Pszichés támogatás
Mindezek természetesen könnyebben megvalósíthatók, ha orvos, pszichológus illetve a közvetlen környezetünk (a család, barátok, akár a klubtársak) melletünk áll és támogat bennünket.
Nehéz egyedül megbírkózni a túlsúly problémájával, mert gyakori, hogy az elkeseredettség további evésre, nassolásra készteti az érintetteket és gyakran a társadalmi megítélés kedvezőtlen volta is pszichés terhet jelent. A barátok és a biztos háttér sokat segíthet.
Gyógyszeres kezelés
Amennyiben a testtömegindex meghaladja a 30kg/m2 vagy 27kg/m2 felett van és egyéb kockázati tényező is jelentkezett (hipertónia, diabétesz), akkor negyedik pillérként a gyógyszeres kezelés is javasolt a súlyfelesleg sikeres csökkentéséhez. A túlsúly és az elhízás következtében kilakuló, már említett kísérőbetegségek nagy része mindenképpen gyógyszeres kezelésre szorul, mely a súlyfelesleg leadása után, kedvező esetben, akár teljesen el is hagyható.
Az átfogó testsúlykarbantartás innovatív módszere szerint az egészséges testsúlycsökkentés mérsékelt, tartós és fokozatos. A hirtelen fogyás káros következményekkel járhat.
Súlyvesztés során csökken a nyugalmi alapanyagcsere, siettetett fogyókúra esetén ez a csökkenés két hét alatt, akár 25%-os is lehet. A szervezet jobban hasznosítja a bevitt energiát, védekezik, ennek következtében a fogyás lelassul, illetve megáll. A páciens elkeseredik, abbahagyja a fogyókúrát, majd elkerülhetetlenül visszahízza a leadott kilókat, gyakran még többet is, majd az egész kezdődik előröl. Ez a ciklikus testtömegváltozás – más néven jojo-effektus – növeli az alma típusú elhízás valószínűségét, annak különösen veszélyes társbetegségeivel együtt.

A fokozatosság alapelvét figyelembe véve az ideális, ha egy hónap alatt nem fogyunk többet másfél, maximum két kilogrammnál – így egy kilogramm leadott súlyból 60% a zsír. Ha siettetjük a testsúlycsökkenést, akkor ez csupán 30% és sokkal több vizet, valamint izomszövetet vesztünk. (Bár a testsúlycsökkentésnél mindig veszítünk valamennyit az izomzatból, orvosi felügyelet mellett ez nem okozhat problémát, különösen, ha közben rendszeresen végzünk fizikai tevékenységet is.)

A mérsékelt, tartós és fokozatos testsúlycsökketntés a fent említett átfogó testsúlykarbantartás négy pillére réven valósítható meg.
A „kezelésre” és a testsúlycsökkentésre alkalmas ajánlatainkat illetve tanácsinkat bővebben az „Együttélés a betegséggel – Életmód” rovatában olvashatják.