Ok:
Okai megegyeznek a szívinfarktus, illetve az érelmeszesedés ( atherosclerosis ) okaival. Akkor alakul ki, ha a szívizom oxigénigénye meghaladja a koszorúerek által biztosított oxigénkínálatot.
Az okok között extrakarciális – szíven kívüli, attól független okokat (anémia, magas vérnyomás, láz, pajzsmirigy-túlműködés, stb.) és kardiális eltéréseket lehet megkülönböztetni.
Legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás, az elhízás, a koleszterindús ételek túlzott fogyasztása, az ülő életmód, a magas vérnyomás, a családi hajlam, a magas vér triglyceridszint, illetve a magas LDL-koleszterin és/vagy alacsony HDL-koleszterin vérszintek.

Tünet:
Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat (myocardium, e: miokardium) vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll. Szegycsont (sternum) mögötti (retrosternális), rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, mely testmozgásra fokozódik, pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik.

Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, de a klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba sugárzik. Az angina pectoris tüneteit fizikai megterhelés -munka, hideg, dohányzás, kiadós étkezés – vagy stressz, érzelmi megterhelés stb. válthatja ki. A tünetek rövid ideig tartanak, a beteget hideg verejték lepi el, halálfélelmet érez. Gyakori, ritkán egyetlen tünet a roham alatti nehézlégzés.
Az angina éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, melyek jelentősen növelik a pulzust és a vérnyomást.
A tünetek alapján az angina pectoris két fajtája különíthető el:

A mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező „stabil” angina, mely jobb kórlefolyást jelez.
Az instabil (crescendo, infarktus előtti) anginát a koszorúér szűkület felgyorsulása váltja ki, melynek leggyakoribb oka a vérrögösödés. A fájdalom általában fokozódik, hosszabb ideig tart, egyre kisebb fizikai aktivitás képes kiváltani, sőt nyugalomban is jelentkezhet, tünetei sokkal tarkábbak, és rohamonként változnak. Ebben a formában nagy a veszélye a szívizominfarktusnak, ezért ez sürgős kórhazi kezelést tesz szükségessé.
A viszonylag ritka Prinzmetal („variáns”) angina általában a koszorúserek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomban jelentkeznek, és EKG-n atípusos képet mutat, az S-T szakasz süllyedése helyett annak megemelkedése látszik. A legtöbb betegnél jelentős és stabil szűkület van legalább az egyik főbb koszorúérben.

Az angina pectoris legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódik.
Főleg nők és cukorbetegek körében fordul elő, hogy az angina típusos panaszai mellett a jellegzetes EKG elváltozások láthatók, de a koszorúserek épek. Ilyenkor a kis erek keringése károsodott, ez az un. kis ér betegség, vagy kardiológiai X szindróma. Ilyenkor csak gyógyszeres kezelés alkalmazható.

Megelőzés:
Az elsődleges megelőzés lényegében az érelmeszesedés megelőzésével azonos. Fontos a dohányzás teljes abbahagyása, zsírszegény étrend, a testsúly normalizálása, a stressz-helyzetek kerülése, a koffein- és alkoholfogyasztás minimalizálása. Javasolt a fizikai aktivitás, főleg az aerob sportok végzése. Az atherosclerosisra hajlamosító, esetlegesen fennálló betegségek (magas vérnyomás, cukorbaj, kóros vérzsírértékek) kezelése is feltétlenül szükséges. A megelőzés része bizonyos nagy kockázatú, de tünetmentes betegeken a gyógyszeres kezelés is.

Kezelés:
Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető.

A dohányzással teljesen fel kell hagyni. A dohányzás abbahagyása azonnali rizikócsökkenéssel jár, azonban a nemdohányzók szintjére való csökkenés csak évek múlva következik be. Az esetleges alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) hatékony kezelése alapvető követelmény.

Az angina instabillá válása azonban intenzív ellátást, műtétet igényel, mert a folyamat progresszív, az infarktus kockázata az idő múlásával egyre jelentősebb. Bár az ötéves túlélés jó arányt mutat (89-97%), fokozott a súlyos koszorúér-elzáródás veszélye.

Az intenzív kezelés célja kettős, egyrészt a roahamok gyakoriságát, súlyosságát, így a vérellátási zavar megszüntetését, a roham ismétlődésének megelőzését, másrészt a szívizominfarkus megelőzését, így a vérrögösödés elkerülését szolgálják.

Prizmetal („variáns”) angina esetén a rohamok kezelésében és megelőzésében a nitroglicerin és a kalciumcsatorna blokkoló gyógyszerek megfelelően hatékonyak.

Az angina kezelésében az alábbi típusú gyógyszerek alkalmazása a klasszikus kezelési mód. Ezek a következők:

Nitrátok: A nitroglicerin ellazítja a simaizmokat és kitágítja a koszorúereket és az ereket testszerte. Nitroglicerin segítségével egyensúlyba lehet hozni a szívizom oxigénkínálatát és szükségletét. Akut roham esetén leghatékonyabb a nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta. A rohamok megelőzésére rendszeresen szedendő, sőt tapasz formájában is alkalmazható nitrátok állnak rendelkezésünkre. A nitrátok azonban nem csökkentik az infarktus kockázatát.

A béta-blockolók közömbösítik az adrenalin hatását, így lassítják a szívműködést, gátolják a soron kívüli szívdobbanások (extraszisztolé) kialakulását, lassítják a szívingerület vezetését és a szívdobbanás erejét, mindez által csökkentik a szívizomzat oxigénigényét. Mind a rohamok gyakoriságát, mind az infarktus kockázatát csökkentik.

A szívre is ható kalciumcsatorna blokkolók a szívre ugyanazokat a hatásokat fejtik ki, mint a béta-blokkolók, de tágítják perifériás ereket, ezáltal is könnyítve a szív munkáján.

A vérrögösödést gátló, így egyben az inkarktust megelőző gyógyszerek, pl. a kis dózisú aszpirin (napi 1-2 mg testsúly-kilogrammonként) gátolja a vérlemezkék összecsapzódását, így a trombózis kialakulását. A ticlodipin hatékonyabbnak tűnik, mint az aszpirin, de ritkán súlyos csontvelő-károsodást okozhat. Az elmúlt években kezdték a napi gyakorlatban alkalmazni a clopidigrel-t, mely a ticlopidinhez hasonló hatásokkal bír, de nem károsítja a csontvelőt.

A koleszterinszintet csökkentő és egyben az érelmeszesedés folyamatát gátló „statin”-ok ma már lényegében az aktuális koleszterinszinttől függetlenül javallott gyógyszerei az angina pectoris kezelésének, az infarktus megelőzésének.

A pontos diagnósist adó koszorúér festéssel együtt kivitelezhető az angioplasztika, (PTC = percutan transluminaris coronaria-angioplastica) mely ballonos végű szívkatéterrel történő koszorúér-tágítás. A ballon felfújásával a szűkület oldódik, de a kötőszöveti rostok szakadása révén . Napjainkban már majd’ minden esetben úgynevezett stent (hálós szerkezetű, fémből készült csövecskék) beültetésével próbálják megakadályozni a tágított szakasz újbóli beszűkülését.. Az esetek egy részébnen a szűkület azonban így is újra kialakulhat.

Aorta-coronaria bypass műtét jól megválogatott beteganyagban rendkívül hatékony sebészi beavatkozás. Lényege, hogy a szűkült koszorúér szakaszt más érrel hidalják át. Ez legtöbbször vagy a mellkasfal belső oldalán futó verőér, vagy az alsó végtagból kivett viszér felhasználásával történik. Az esetek 85%-ában a panaszok azonnal megszűnnek. Egy év elteltével a beültetett erek 85%-a marad nyitott. Hosszú távon a verőerek nagyobb valószínűséggel maradnak nyitva. Elzáródás esetén is sokat javulhat a betegek állapota, mert a szív képes új erek kifejlesztésére. Másoknál viszont a terheléses EKG, illetve a panaszok ismételt romlása jelzi az újból kialakuló szűkületet.