Akut veseelégtelenség

Ok:
Az akut veseelégtelenség okai alapján három nagy csoportra osztható:

Prerenális, vagyis valamilyen keringési ok miatt kevés vér jut a vesébe. Ilyenek pl. a vérvesztés (balesetek, keringési sokk szívelégtelenség következtében, dehidráció, azaz kiszáradás), veseér-embólia, vesevéna-trombózis. A vese vérellátását számos védőmechanizmus szabályozza. Gyógyszerek mellékhatásaként vagy különböző betegségekben ezek a védőrendszerek sérülhetnek, így szintén lecsökken a vesékben megszűrendő vérmennyiség. Ha a vese keringése tartósan romlik, nemcsak a vese funkciói esnek ki, hanem a vese szerkezete is károsodhat.

Renális, vagyis közvetlenül a vesét érintő veseelégtelenség. Gyors lefolyású, súlyos vesebetegségek, a veséket károsító hatások okozzák. Ez a legnagyobb csoport, és általában a legnehezebben kezelhető is, mivel a vese szerkezete ebben a csoportban mindig károsodott.

Mérgezés – (gyógyszerek és vegyszerek).
Fertőzések, vérmérgezés.
Izomszövet-szétesés (rabdomiolízis). Egyes vérzsírcsökkentő gyógyszerek nagyon ritkán okoznak ilyet.
Vörösvértest-szétesés (hemolízis).
Akut veseszövet-gyulladás (glomerulonefritisz) valamely immunológiai okból.

Posztrenális veseelégtelenség: a húgyutak bármilyen eredetű elzáródása akut veseelégtelenséghez vezethet. A hirtelen, jelentősen megnőtt húgyúti nyomás a veseműködés leállását eredményezi. Az elzáródás oka lehet húgyutakon belüli, mint például vesekő, húgyúti daganat, véralvadék, vagy történhet külső nyomás hatására, például prosztatamegnagyobbodás, nőgyógyászati vagy egyéb hasi daganat esetén, ha az a húgyutakat nyomja.

Tünet:
Az akut veseelégtelenség alatt a veseműködés gyors, napok, hetek alatt bekövetkező romlását értjük, melynek során a vesék által kiválasztott káros anyagcseretermékek felszaporodnak, illetve a szervezet só- vízháztartása és sav-bázis-egyensúlya felborul. Az akut veseelégtelenség olyan állapot, melyet nemcsak a vese betegsége, hanem számos egyéb, pl. a vese keringésével, a húgy-ivarszervek működésével kapcsolatos betegség, baleset, mérgezés is kiválthat. Viszonylag gyakori, a fejlett országokban jelenleg évente 1 millió lakosból 200 új beteggel lehet számolni. A kórházi kezelések 5%-ában, az intenzív osztályokon 5-25%-ban alakul ki. Sajnos halálozási aránya az egyre fejlettebb kezelés ellenére is átlagosan 40%.

A túlélő betegek fele élete végéig vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul.

A tüneteket meghatározza a veseelégtelenséget kiváltó ok. Felismerése sokszor nehéz, mivel egyszerre kell az alapbetegséget és a veseelégtelenséget is diagnosztizálni. Az akut veseelégtelenség kezdetekor mindig az alapbetegség tünetei dominálnak, majd hirtelen kerülnek előtérbe a veseműködés hiányában fellépő életveszélyes tünetek. Általában a vizelet mennyisége hirtelen lecsökken, előfordul, hogy egyáltalán nincs spontán ürített vizelet. Ennek következménye a testszerte jelentkező folyadékgyülem (ödéma). Deréktáji fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás vagy hasmenés jelentkezik. A szívet szintén terheli az ürítetlen többletfolyadék, magas vérnyomás, később szívelégtelenség is kialakulhat. A tüdővizenyő, illetve az agyi ödéma általában már végzetes szövődménye a veseelégtelenségnek. A megváltozott, jelentősen nehezített, szabálytalan légzés, valamint idegrendszeri tüneteik: tudatzavar, görcsök, bénulások utalnak erre.

Megelőzés:
Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül csak néhány előzhető meg. A kellően át nem gondolt, nagymennyiségű gyógyszerfogyasztás, elsősorban a fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol) kontrollálatlan szedése kerülendő. A fájdalomcsillapítók sokáig – évekig – tartó folyamatos szedése krónikus veseelégtelenséget is okoz! Ugyanezen okból károsak a kábítószerek is. Idősebb férfiak esetében enyhébb vizeletelakadási problémák esetén már célszerű felkeresni urológust. A nem időben kezelt prosztatamegnagyobbodás végül teljes húgyúti elzáródást, s ennek következtében veseelégtelenséget okozhat.

Kezelés:
Az akut veseelégtelenséget – életveszélyes állapotról lévén szó – azonnal kezelni kell. Az akut veseelégtelenség kezelésében a legfontosabb lépés a kiváltó ok felderítése és lehetőség szerint megszüntetése. Az alapbetegségtől függ a kezelés minden lépése, hiszen egy mechanikusan elzáródott húgyúti rendszernél például a húgyhajtók adása életveszélyes állapotot teremt, míg az időben végzett műtét megmentheti nemcsak a betegek életét, hanem a veseszövetet is a visszafordíthatatlan károsodástól. Komolyabb esetben vesepótló kezelés is szükséges. A művesekezelés (hemodialízis, gépi dialízis) segítségével a vérből eltávolítják a mérgeket és a fölösleges vízmennyiséget. A beavatkozás egy nagyérbe behelyezett kanülön keresztül történik. Leginkább gyermekeknél, újszülöttek esetében jön szóba a hashártyakatéteren keresztüli dialízis.

A betegség prognózisát számos tényező, de leginkább az alapbetegség, a kiváltó ok határozza meg. Az alapbetegség javulása, az akut veseelégtelenség megszűnésekor a vizelet mennyisége megnő, napi 4-6 litert is elér. A vese regenerációja viszont hosszú ideig, sokszor hónapokig tart, és általában nem teljes. A beteg gyógyulása hasonlóan hosszú időt vesz igénybe.

Nyitvatartás

  • Hétfő-Péntek: 8.00-17.30
  • Szombat: 8.00-12.30
  • 5540 Szarvas, Eötvös u. 44.

Akciók

gyongypatika

Ügyelet

Május 2-8-ig Borostyán Gyógyszertár
Május 9-15-ig Gránátalma Gyógyszertár
Május 16-22-ig Szirony Gyógyszertár
Május 23-29-ig Pingvin Gyógyszertár

Tovább >>>