Tünet:
A prosztata a húgyhólyag és a végbél között elhelyezkedő mirigyes szerv. Körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszőn keresztül kiürül. Szövettanilag simaizom sejtekből és mirigyhámból épül fel, melyet fibrozus tok vesz körül. A prosztata mirigyei tejszerű folyadékot termelnek. Szexuális aktus során az izmok összehúzódása ezt a folyadékot a húgycsőbe juttatja, ahol a spermiumokkal és egyéb váladékokkal keveredve létrejön az ondófolyadék. A prosztata a férfiak élete során számos változáson megy keresztül. Születéskor kb. borsónyi nagyságú. A gyermekkorban igen lassan növekszik, majd a serdülés időszakában hirtelen növekedésnek indul és a húszadik év táján eléri a normál felnőttre jellemző méretet és formát – leginkább egy szelídgesztenyére hasonlít. Negyven-ötven éves korig általában változatlan formájú, majd a legtöbb férfinál ismét növekedésnek indul. Ezt a folyamatot nevezzük benignus (jóindulatú) prosztata hiperplasiának, melynek hátterében a mirigyhám göbös jellegű szövet-újdonképződése áll.

Megelőzés:
Ennek a betegségnek nincs speciális oka, az öregedés szükségszerű velejárója. Mivel csak a férfiaknak van prosztatájuk, csak férfiak betegedhetnek meg. Az egyetlen kiemelt rizikótényező a kor: minél öregebb valaki, annál valószínűbb, hogy kialakul a jóindulatú prosztata hiperplasia. 45 éves kor előtt nem jellemző.
Az Amerikai Urológus Társaság (AUA) javaslata alapján 50 éves kor felett (40 éves kor felett, ha a családban már volt prosztata rák) az évenkénti ellenőrzésnek része kell legyen a rektális betapintás is. A vizsgálatkor nyíltan meg kell beszélni minden a vizelési szokásokban bekövetkezett változást vagy zavaró tünetet a kezelőorvossal. Általánosságban minden 50 év feletti férfi számára ajánlott az évenkénti PSA teszt. 40 éves kortól javasolt a teszt, amennyiben fokozott prosztatarák rizikója.

Kezelés:
Orvosi kezelés

A jóindulatú prosztata hiperplasia kezelésének elsődleges célja a vizeletáramlás növelése és a tünetek csökkentése. A kezelés módját általában az határozza meg, hogy orvosával konzultálva a beteg mennyire súlyosnak ítéli meg saját állapotát. Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve az óvatos várakozást, a gyógyszeres terápiát, a minimálisan invazív eljárásokat és a nagy sebészeti beavatkozásokat is. A döntést a beteg saját tünetei iránti tűrőképessége alapján és az esetleges súlyos komplikációk valószínűségét figyelembe véve hozzák meg.
Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres terápia fejlődése csökkentette a sebészi beavatkozások számát, bár súlyos tünetek esetén a gyógyszeres kezelés csak késleltetheti, és nem helyettesítheti a sebészeti beavatkozást. Két fő gyógyszercsoport van, az Alpha blokkolók és az anti androgének – ez utóbbi általában a finasteride. Ma úgy gondoljuk, hogy az alpha blokkolók sokkal inkább csökkentik a jóindulatú prosztata hiperplasia tüneteit, míg az anti-androgének segíthetnek jelentősen megnagyobbodott a prosztata esetén.
Alpha-blokkolók

Az alpha-blokkolók ellazítják a simaizmokat. Általában a magas vérnyomás kezelésére használják őket, mostanában azonban azon benignus prosztata hiperplasiás betegek tüneteinek kezelésére is javasolják, akiknek a prosztatájuk nem jelentősen nagyobbodott meg. Emellett természetesen ideális választás jóindulatú prosztata hiperplasia és magas vérnyomás egyidejű kezelésére. Ez a legolcsóbb módszer a benignus prosztata hiperplasia kezelésére, és mivel meglehetősen gyorsan hat, ugyanakkor nem befolyásolja a szexuális vágyat, azoknak is ajánlott kipróbálni, mielőtt intenzívebb kezelési módot választanak, akiknek közepesen megnagyobbodott prosztatájuk van. A prosztata körüli és a prosztatában lévő simaizmok ellazításával az alpha-blokkolók növelik a vizeletáramlást és gyakran jelentősen javítják a tüneteket. A javulás napokon, vagy heteken belül bekövetkezik. Leggyakrabban a terazosin és a doxasosin használatos. Egyéb alpha-blokkolók még a prazosin és a tamsulosin. Ezek a gyógyszerek felálláskor hirtelen vérnyomásesést okozhatnak (orthostatikus hypotensio), amely szédülést és ájulást okozhat. Ennek esélye csökkenthető, ha a gyógyszert közvetlenül lefekvés előtt veszik be. Emellett fáradságot, orrdugulást, csökkent mennyiségű ondóváladékot is okozhatnak. A szexuális képességekre nincs káros mellékhatásuk.
Finansteride és egyéb anti-androgének

Azok a gyógyszerek, amelyek gátolják az androgéneket, különösen a dihydrotestosterone, a prosztata méretének csökkentésére használatosak. A jóindulatú prosztata-hiperplasiában a leggyakrabban felírt gyógyszerek az 5-alpha-reduktáz gátlók. Ezek közül leggyakrabban a finansteridet alkalmazzák, annak ellenére, hogy azoknál a betegeknél, akiknél elsődlegesen izomsejt túlszaporodás okozza a prosztata-megnagyobbodást, a tünetek enyhítésében nem bizonyult jótékony hatásúnak. Az antiandrogének sokkal inkább hatásosak abban az esetben, ha a prosztata jelentős megnagyobbodását elsősorban a hormonok által serkentett mirigyszövet szaporulata okozza. A Finansteridet naponta egyszer kell szedni és kevés mellékhatása van, bár a betegek 5%-nál impotencia jelentkezik. Nagyon ritkán előfordulhat a mellek fájdalmas megnagyobbodása is. A finansteride csökkenti a PSA szintet is, emiatt befolyásolhatja a prosztatarák szűrővizsgálatának eredményét. (A gyógyszert most tesztelik a prosztatarák elleni védelem céljából). Az egyéb antiandrogének, mint pl. a gonadotropin hormon kiválasztást serkentők, szintén hatékonyak, azonban csökkenthetik a szexuális vágyat és sokkal gyakrabban okoznak impotenciát.