Tünet:
Az influenza fertőző betegség. Okozója az influenzavírus (Orthomyxovírus influensae), melyet 1933-ban izoláltak előzör. A vírusok cseppfertőzéssel, nyálcseppecskék, vagy kicsiny aeroszolok segítségével terjednek. A fertőző forrás a beteg, vagy a lappangási idő alatt vírushordozó ember. Az orron, vagy szájon át belélegzett vírusok lerakódnak a légutak nyálkahártyájában, és szaporodni kezdenek. A lappangási idő egy-három nap, ezalatt a megfertőzött ember még tünetmentes, de már terjeszti a betegséget. A nagy járványok ősszel és télen zajlanak, sok millió ember is fertőződhet.

A vírusok cseppfertőzéssel, nyálcseppecskék, vagy kicsiny aeroszolok segítségével terjednek. A fertőző forrás a beteg, vagy a lappangási idő alatt vírushordozó ember. Az orron, vagy szájon át belélegzett vírusok lerakódnak a légutak nyálkahártyájában, behatolnak a sejtekbe és szaporodni kezdenek. Ez a folyamat a sejtek pusztulását eredményezi. A neuraminidáz nevű enzim teszi lehetővé a vírusok kiszabadulását a sejtből. A lappangási idő egy-három nap, ezalatt a megfertőzött ember még tünetmentes, de már terjeszti a betegséget. Az északi féltekén az influenza ősszel és télen jelentkezik, zajlanak, nagy tömegeket érintő járványok 3-4 évente zajlanak.
Megelőzés:
Járványügyi teendők és intézkedések: ajánlatos az általános higiénés szabályok fokozott betartása, a beteg elkülönítése csecsemőktől és idős, beteg emberektől. Járvány esetén az ÁNTSZ rendelkezik a járványosztályok felállításáról, kórházi látogatási tilalmat rendelhet el, korlátozhatja a nyilvános összejöveteleket.

Védőoltások
A WHO által koordinált nemzetközi figyelőszolgálat monitorozza az influenzavírusok aktivitását világszerte. Erre az járványügyi információkon kívül azért is szükség van, mert a vírusok szerkezetében évről-évre bekövetkező változások miatt a gyógyszergyáraknak az adott évre aktualizált oltóanyagokat kell gyártani. A védőoltásokat a várható járvány előtti egy-három hónapban kell beadni, injekció formájában, általában a felkar izomzatába. A védettség a beadást követően kb. két héttel alakul ki teljesen. A védőoltás hatékonysága 85-90%-os. Az oltóanyag legyengített vírusokat tartalmaz. Mellékhatások ritkán alakulnak ki, és akkor is általában enyhék: rövid ideig tartó hőemelkedés, mérsékelt influenzaszerű tünetek, fájdalom és bőrpír az injekció helyén. Súlyos szövődmények (pl. agyhártyagyulladás, generalizált allergiás reakció) nagyon ritkán fordulnak elő. Védőoltást mindenki kaphat, a fertőzésveszélynek (pl. egészségügyi dolgozók), illetve a szövődményeknek (idősek, krónikus betegek) fokozottan kitett személyeknek feltétlenül ajánlott. Magyarországon a magas kockázati csoportok tagjainak az aktuális finanszírozási és oltási előírások szerint az ÁNTSZ a foglalkozás-egészségügyi és háziorvosokon keresztül ingyenes védőoltást biztosít. A többiek esetében orvosi vény és 50%-os térítés ellenében vásárolható oltóanyag a gyógyszertárakban.
Kezelés:
A szövődménymentes influenza kezelése tüneti: ágynyugalom, lázcsillapítók (az aszpirin kerülendő!), C-vitamin, bő folyadékbevitel, szükség esetén orrcsepp és köhögéscsillapító. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, ezért ilyenkor szedésük felesleges. Szövődmény fellépésekor a kezelést antibiotikummal kell kiegészíteni, a beteg állapotától függően kórházi elhelyezés is indokolt lehet.
Egy újonnan kifejlesztett gyógyszercsoport, a neuronamidáz inhibitorok lehetőséget kínálnak az influenza oki kezelésére. Hatásmechanizmusuk lényege, hogy megbénítják a vírusok felszínén lévő neuraminidáz fehérjét, mely lényeges szerepet játszik a vírusok sejtből való kiszabadulásában. Ha a neuraminidázt gátoljuk, az újonnan termelt vírusok egymáshoz és a sejtfelszínhez ragadnak, így nem tudnak elszabadulni és más sejteket megfertőzni.